Licensing update/Questions and Answers/hu

Licencfrissítés

• Javaslat
• GYIK
• Ellenérvek (angol)
• Licencek összehasonlítása

---

• Bizottság
• Menetrend
• Fordítás

---

• Eredmények
• Implementation
• Outreach
• Project Transitions

FONTOS MEGJEGYZÉS: Az alábbi szöveg az angol eredeti önkéntesek által írt fordítása. Lehetséges, hogy elavult, hiányos vagy pontatlan. Kétség esetén az eredeti szövegre támaszkodj, vagy segíts jobbá tenni a fordítást.

Miről is van szó?

Miről szól a javaslat, és mi a változás a jelenlegi helyzethez képest?

Az interneten található anyagok többségével ellentétben a Wikipédiának és a Wikimédia Alapítvány (WMF) más projektjeinek a tartalmát nem a hagyományos módon védi a szerzői jog. Ehelyett a Wikimédia-közösség kiáll a tudás szabadságára irányuló, a szabad szoftver és a nyílt forráskód mozgalmakéhoz hasonló elvek mellett, amelyek mindenki számára lehetővé teszik az információ szabad felhasználását bármilyen célra. Ez olyan licencek alkalmazásával valósul meg, amelyek a szerzői jog által garantáltnál nagyobb felhasználási szabadságot nyújtanak.

A Wikipédia által választott licenc a Szabad Szoftver Alapítvány (FSF) által fejlesztett és karbantartott GNU Szabad Dokumentációs Licenc (GFDL). A Wikipédia és a szabad szoftver közösség közti szoros kapcsolatot tükröző licencet eredetileg szabad szoftverek dokumentációihoz fejlesztették ki. A Wikipédia és a többi Wikimédia-projekt gyors növekedésével azonban egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a Wikimédia céljait már nem szolgálja olyan jól ez a licenc, mint kezdetben. Annak érdekében, hogy a Wikipédia tartalmának felhasználását megkönnyítsük és biztosítsuk a más szabad tartalmú projektekkel való jogi kompatibilitást, a Wikimédia Alapítvány a közösség elé terjeszt egy javaslatot, amely a Wikimédia Alapítvány által terjesztett minden, jelenleg GFDL licenc alatti tartalmat elérhetővé tenne a CC-BY-SA 3.0 licenc alatt; a tartalmak GFDL alatt is elérhetőek maradnának, kivéve azokat, amikbe egy külső forrásból származó, kizárólag CC-BY-SA alatt elérhető mű lett beépítve. A részletes indoklást és magyarázatot lejjebb találod.

A GFDL nemrég megjelent új változata lehetővé teszi ezt az átlicenszelést anélkül, hogy a közösen készítettt mű minden egyes szerzőjénét külön meg kéne kérdezni (szintén lásd alább). A licencfeltételek módosításáról szóló döntést ettől függetlenül az egész közösség bevonásával történő demokratikus szavazással kívánjuk meghozni, ahol a részvételre jogosult felhasználók egyszerű többsége jelenti az elegendő támogatást a váltához. A szavazás április elején indul, a szavazatok leadására valószínűleg 2-4 hét áll majd rendelkezésre.

Miért kell váltani?

Miért foglalkozik a Wikimédia Alapítvány a GNU Szabad Dokumentációs Licencről (GFDL) a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! (CC-BY-SA) licencre való átváltással?

Kezdetnek álljon egy idézet Jimmy Walestől:

Amikor elindítottam a Wikipédiát, a Creative Commons még nem létezett. A GFDL volt az első licenc, amely demonstrálta, hogyan lehet a szabad szoftver mozgalom elveit más fajta művekre is alkalmazni. Ezt azonban a művek egy bizonyos típusára fejlesztették ki: a szoftverek dokumentációihoz. A CC-BY-SA licenc általánosabb licenc, amely megtestesíti a Wikipédia mai igényeit; nagyon hálás vagyok az FSF-nek, hogy engedélyezték a váltást. A CC-BY-SA-ra váltás lehetővé teszi a tartalmaink más CC-BY-SA licencű tartalmakkal való kombinálását is lehetővé teszi. Ez a változtatás rendkívül szükséges a Wikimédia jövőjéért.

A GFDL-t eredetileg a szabad szoftverekhez kapcsolódó bizonyos problémák kezelésére hozták létre, például annak megakadályozására, hogy egy vállalat a jogvédett dokumentációt használja az amúgy szabad szoftver terjesztésének korlátozására. A megalkotása során hozott tervezési döntések ezért nem mindig segítenek a Wikipédiához hasonló, tömeges együttműködésen alapuló projektek problémáin, és sőt akár olyan új problémákat is kelthetnek, amelyek nehezebbé teszik a szabad tartalom felhasználásáűát.

Ennek jelentős része volt abban, hogy a Creative Commons létrehozott egy kifejezetten általános célra szánt copyleft licencet, a CC-BY-SA-t a nem szoftveres művekhez. A Creative Commons licencek gyorsan elterjedtek az interneten, becslések szerint eddig több mint 130 millió művet tettek közzé ezen licencek alatt. [1] Sajnos a CC-BY-SA és a GFDL alatti műveket nem lehet közvetlenül kombinálni, így egy szükségtelen és nagyon problematikus kompatibilitási küszöb jön létre a szabad kultúra mozgalmon belül.

A Szabad Szoftver Alapítvány (amely a GFDL-t kezeli), a Creative Commons (amely a CC-BY-SA licencet kezeli) és a Wikimédia Alapítvány (amely számos szabad kultúrához kapcsolódó projektet, köztük a Wikipédiát is üzemelteti) együttműködtek egy olyan, a Wikipédiát a CC-BY-SA-ra „migráló”, „átlicencelő” terv kidolgozásában, amely egyesíti a GFDL szabad kultúrát célzó értékrendjét az együttesen alkotott művek körében való nagyobb gyakorlati felhasználhatósággal.

Mi a gond a GFDL-lel?

Nekem úgy tűnik, teljesen jól működik a GFDL. Milyen problémát okozott a Wikipédiának vagy a szerkesztői és felhasználói közösségének?

David Gerard, a közösség egyik tagja jó összefoglalóját adja a problémáknak, és így a hasznos tartalom újrafelhasználásának szellemében az ő összefoglalóját vesszük át:

A GFDL-t a szoftverek kézikönyveihez írták, amelyeknek egy vagy néhány szerzője van. Egyáltalán nem alkalmas olyan wikialapú tartalmak licencének, melyeknek akár több száz szerkesztője is lehet. A Wikipédia elődje, a Nupedia végül ezt választotta, mert a CC-BY-SA licenc akkor még nem létezett.

A GFDL-t nagyon nehéz betartani a gyakorlatban, legalábbis az olyan tömeges együttműködésen alapuló projektek esetében, mint a Wikipédia.

A feltételeinek megfelelni jelentős teher. A licenc betűje szerint egy GFDL alatti műből vett jelentős mértékű (a szabad felhasználás, illetve a fair use keretein túlmenő) idézethez a licenc másolatát is csatolni kell (ez kb. három nyomtatott oldal). Emiatt a GFDL tartalmakat szinte lehetetlen hang- vagy videóanyagokban újrafelhasználni.

Bár könnyű betartani a neten (egy link a GFDL helyi másolatára) vagy könyvben (a háromoldalas licenc reprodukálásával), majdnem lehetetlen rövidebb művekben használni.

A különböző Wikipédiák „hogyan felelj meg” oldalai inkább egyedi szerkesztők által jónak tartott elképzelések, nem feltétlenül a licenc betűjét követik – ahogy erre a tartalom újrafelhasználói panaszaikban rámutattak, miután jogsértéssel vádolták őket, mert nem követték az aktuális havi olvasatot.

Szigorúan véve még az egyik Wikipédia-szócikkből a másikba másolás is megsérti a licencet, hacsak nincs az adott szöveg összes szerzőjének listája csatolva. Ez nem megoldható egy wikin.

A CC-BY-SA egyre inkánbb a szabadnak megőrizni szándékozott („copyleft”) tartalmak bevett licencévé válik. Ez szövegek, képek és filmek egész világát jelenti, melyeket nem lehet szabadon kombinálni a Wikimédia tartalmával. (Egy szoftveres analógia a nem GPL-kompatibilis copyleft licenc használata − a művedet egy izolált szigetté változtatja bármilyen különösebb nyereség nélkül.)

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a GFDL megjelölési követelményeinek szó szerinti értelmezése alapján a szócikk „történet” szakaszának pontos másolatát mellékelni kéne minden származtatott műhöz (nem csak a szerzők neveit − az egész szakaszt). Egy több ezer változattal rendelkező cikknél ez nagyon terhes, de még kisebb számú változatnál is jelentős mennyiségű szövegről van szó.

A történet

Mi a története a licencváltást lehetővé tevő tárgyalásoknak?

Az FSF, a Creative Commons és a Wikimédia Alapítvány több éven át tárgyalta ezt a migrációs tervet. A megbeszélések barátságos hangnemben folytak, és a résztvevők közös célja volt biztosítani az „átlicencelt” tartalom erős szabadságát, amely megfelel a kemény „copyleft” elveinek. Ezek a megbeszélések bizonyos mértékig arra a széles körben ismert tényre koncentráltak, hogy a Wikipédia a szabad információk egyik legfőbb forrása, de tartalmát a licencproblémák miatt nem mindig könnyű újrahasznosítani, keverni és kombinálni más dolgokkal, melyek a valamelyest különböző, de hasonló célú és az interneten széleskörűen alkalmazott CC-BY-SA licenc alatt találhatóak. Valójában a Wikimédia Alapítvány számos más projektje is CC-BY-SA licencet használ, így az egyik cél az, hogy a Wikipédia licence harmonikusabban illeszkedjen a Wikimédia Alapítvány más projektjeinek tartalmához.

2007. december 1-jén a Wikimédia Alapítvány kuratóriuma meghozta azt a fontos döntést, hogy hivatalosan is kéri a CC-BY-SA-ra való átállás lehetővé tételét a GFDL licenc 1.3-as változatában. A döntés részeként a kuratórium elkötelezte magát, hogy „közösségi megbeszélés és szavazás” előz meg bárminemű változtatást a Wikimédia Alapítvány oldalain.

A 2008. november 1-jei dátum

Az átlicencelhető tartalomra vonatkozó határidő 2008. november 1. – ez a dátum már el is múlt. Miért nem egy jövőbeni dátumot válaszottatok egy múltbeli helyett?

A cél itt nem egy „átlicencelési roham” kiváltása volt, hanem lehetőséget biztosítani a már létező projekteknek, hogy megfontolják és kivitelezzék a licencek közötti váltást. Ahogy a Szabad Szoftver Alapítvány az általuk kiadott GYIK-ben jelzi: „ha egy művet eredetileg nem egy nyilvános wikiben publikáltak, azt csak akkor használhatod a CC-BY-SA 3.0 licenc alatt, ha 2008. november 1. előtt bekerült egy wikibe. Nem kívánjuk az összes GFDL alatti mű átlicencelését engedélyezni. Azt sem akarjuk, hogy az emberek kijátsszák a rendszert azzal, hogy a GFDL alatti anyagokat egy wikire rakják és utána a CC-BY-SA alatt használják. Egy már lejárt határidő választása egyértelműen megakadályozza ezt.”

Ez nem akadályoz meg minket abban, hogy átlicenceljük a mi wikijeinkben keletkezett anyagokat, csak a Wikimédia Alapítvány wikijein kivülről vett tartalom átlicencelését tiltja.

2009. A augusztusi dátum

Az FSF megadja az engedélyt, csak hogy később – 2009. augusztusában – visszavonja? Nem ötletszerű ez egy kicsit? Ha a licencváltás jó dolog, akkor minek véget vetni a lehetőségnek?

Megint a Free Software Foundation GYIK-jére érdemes utalni. A tárgyalások célja nem az volt hogy örökre lehetővé tegye a szabad licencek közötti könnyű váltást, hanem hogy megoldást találjon arra a problémára, hogy a Wikipédia (és sok hasonló wiki) alaplicence nem túlságosan megfelelő a wiki alapú együttműködéshez, mivel másfajta célokra fejlesztették ki. Ahogy az FSF GYIK-je írja: „[E]z az engedély nem érvényes 2009. augusztus 1. után. Nem akarjuk ezt a licencváltásra vonatkozó általános engedéllyé tenni: a közösség jobban jár, ha mindegyik wiki eldönti, hogy melyik licencet szeretné inkább használni, és kitart amellett. A határidő biztosítja ezt a végkimenetelt, miközben a wikik fenntartóinak elegendő időt biztosít a döntéshez.”

A GFDL lecserélése a CC-BY-SA-val?

Szóval a cél gyakrlatilag a GFDL lecserélése a Wikipédián a CC-BY-SA-ra?

Nem. Azt javasoljuk, hogy az összes, jelenleg GFDL alatt elérhető tartalom váljon a CC-BY-SA licenc alatt is elérhetővé, és minden további változtatás kettős licenc alatt legyen, a külső forrásból származó CC-BY-SA anyagok hozzáadásának kivételével. Részletekért lásd a fő javaslatot!

Kettős licencelés

Mi az a kettős licencelés? Hogyan fogjuk kivitelezni?

Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a tartalom mind a GFDL, mind a CC-BY-SA licenc alatt elérhető, kivéve ahol csak CC-BY-SA alatti külső tartalom átvétele miatt ez nem lehetséges. Más szóval, az újrafelhasználók választhatnak, hogy GFDL vagy CC-BY-SA licenc alatt veszik át tőlünk a tartalmat. Együtt dolgoztunk az FSF-fel és másokkal, hogy megpróbáljunk egy olyan kettős licencelési rendszert kialakítani, amely relatíve kevés adminisztratív teherrel (vagy szerkesztői illetve felhasználói pluszmunkával) jár. A rendszert Richard Stallman körvonalazta egy e-mailben, ügyelve arra, hogy a kettős licencelésből fakadó problémák kezelhetőek maradjanak:

• MINDEN szerkesztő hozzájárul a következőhöz:

A Wikipédia közzéteheti az általuk újonnan írt szöveget egyszerre a GFDL és a CC-BY-SA licencek alatt is. Ugyanakkor ha olyan külső anyagot emeltek be a cikkbe, amely csak a CC-BY-SA alatt elérhető, a GFDL alatt nem, akkor ez köti a Wikipédiát.

• Az összes régi változat a GFDL és a CC-BY-SA alatt is közzé lesz téve.
• Minden új változat a következő licencelési nyilatkozattal lesz közzétéve:

Ez az oldal a CC-BY-SA licenc szerint használható fel. A szerkesztési történetétől függően a GFDL alatt is LEHET; lásd [ezt a linket] arról, hogy ez hogyan állapítható meg.

Nem túlságosan bonyolult megoldás a kettős licencelés erre a szituációra?

Úgy véljük, hogy a kettős licencelés Richard által körvonalazott megvalósítása megfelelő – úgy véljük, hogy ez a kettős licencelési kompromisszum a kettős licencelést támogatók és ellenzők számára is elfogadható. Tudjuk, hogy ez a kompromisszum nem elégít majd ki mindenkit teljes mértékig, de reméljük, hogy sem a kettős licencelés támogatói, sem az ellenzői nem makacsolják meg magukat. Részben éppen azért akarjuk megtartani a GFDL-t az itt javasolt módon, mert az eddigiekben vitathatatlanul értékes volt a Wikipédia számára. Tisztában vagyunk vele, hogy az FSF folytatja a GFDL felülvizsgálatát és fejlesztését. Ha segítetek megvalósítani ezt a kompromisszumot, egy vagy két év múlva az FSF-fel közösen felülvizsgálhatjuk a kettős licencelés helyzetét, és megnézhetjük, hogy továbbra is szükség van-e rá.

Annak ellenőrzése, hogy egy cikk tartalmaz-e csak CC-BY-SA alatti változtatásokat, az újrafelhasználók felelőssége lesz – a kettős licencelés nem lehet teher a szerkesztők vállán. A lehetőség csak az egyik irányban adott: csak GFDL alatti szöveget nem lehet beolvasztani a szócikkekbe.

Javasoljuk továbbá a csak a GFDL 1.2 alatt használható képek engedélyezését a belátható jövőben – ez enyhítené a gyenge és erős copylefttel kapcsolatos aggályokat, amíg ezeket az aggályokat nem sikerül teljesen megoldani a közösség tagjai számára kielégítő módon. (Az erős és gyenge copyleft közötti különbégről lásd az angol Wikipédia copyleft szócikkét.)

Hogyan fogják az újrafelhasználók megállapítani, hogy egy cikk elérhető-e GFDL alatt?

A CC-BY-SA licenc megköveteli a szerzők megnevezését, így ha egy harmadik féltől származó tartalmat csak CC-BY-SA licenc alatt veszünk át, jelölnünk kell, hogy ki a szerzője, és hogy CC-BY-SA alatt van. Ez elvégezhető a szokásos eljárásokkal, amiket az adott projekt az átvételek jelölésére használ (mint például a lapalji figyelmezető sablon vagy a laptörténet). Az újrafelhasználók ezen információ alapján eldönthetik, hogy tartalmaz-e a cikk csak CC-BY-SA forrást. A licencelési útmutatóból mindez világosan ki fog derülni.

CC-BY-SA adatok exportálása/importálása

Az az elképzelés, hogy lehetővé tesszük a Wikipédia tartalmának exportálását CC-BY-SA licenc alatt? Vagy hogy a CC-BY-SA alatti tartalmak importálását könnyítjük meg?

Mindkettő egyszerre. A CC-BY-SA alatti anyagok importálása és exportálása is célja a javaslatnak. Néhány nagy projekt a CC-BY-SA licenc mellett döntött – a céljaink egyike, hogy a Wikipédia tartalma táplálhassa ezeket a projekteket, és azok is adhassanak tartalmat nekünk. Úgy gondoljuk, hogy ha csökkentjük a projektek közötti korlátokat a Wikipédiának egy felhasználóbarátabb licencre való áttérítésével, azzal mindegyik projektet gazdagabbá tesszük.

FSF a CC ellen?

Mindez jól hangzik, de néha eltűnődöm, hogy nem valamiféle cselszövés-e a Creative Commons-osok részéről a Szabad Szoftver Alapítvány ellen. Rémlik, hogy olvastam valamilyen levelezőlistán, hogy a két szervezet nem nagyon kedveli egymást.

A tapasztalataink alapján senki nem sző cselt senki ellen, az összes résztvevő figyelemreméltóan barátságos és együttműködőkész volt, és mindenkinek a szabadkultúrás projektek nagyobb kompatibilitása és átjárhatósága lebegett a szeme előtt. Érdemes megemlíteni, hogy a Creative Commons háromféleképp is próbálta elismerni a Wikimédia közösségének a szabadság iránti elkötelezettségét:

• a CC-BY és CC-BY-SA licencek leírásában feltűnő helyen hivatkozik a szabad kulturális művek definíciójára. Ez a definíció az alapja a Wikimédia Alapítvány licencelési szabályzatának is.
• egy szándéknyilatkozatot tett közzé, amelyben tisztázza a CC-BY-SA licenc célját és jövőjét.
• valamint közvetlenül is párbeszédbet folytattak velünk a levelezőlistáinkon ezekről a kérdésekről.

Miért nem mondja az FSF egyszerűen azt, hogy "oké, a GFDL következő verziója ugyanaz lesz, mint a CC-BY-SA"?

„Mert bár a Wikipédia messze a legnagyobb GFDL alatti tartalomgyűjtemény, az FSF-nek a licenc jelenlegi működésének számos részletét meg kell őriznie eredeti célközönségük, a szoftverek használati útmutatóinak szerzői érdekében. Valamint sok ilyen útmutató a GFDL olyan lehetőségeit használja, amelyeknek a CC-ben nincs megfelelője, mint például a boítószövegek és a nem módosítha szakaszok.” – David Gerard

Miért volt eddig GFDL?

Ha a GFDL ennyi gondot okoz a szerkesztőknek és a felhasználóknak, miért azt választotta eredetileg a Wikipédia?

Amikor a Wikipédia létrejött, volt már ugyan némi kísérletezés alternatív szabad licencekkel (például a Nupédián), de egyik sem volt közel sem olyan sikeres, mint a GFDL, a Creative Commons licencek pedig még nem is léteztek (legalábbis a mai formájukban), így aztán a GFDL volt a legjobb rendelkezésre álló lehetőség. Ma már rendelkezésünkre áll jobb lehetőség is a CC-BY-SA képében, ami nagyobb kompatibilitást biztosít a szabadkultúrás projektek között.

Látható különbség?

Fel fog ebből tűnni bármi az átlagos szerkesztő vagy felhasználó számára?

Az eddigi tapasztaltaink során kevés szerkesztő vagy felhasználó érdekelt annyira licenckérdésekben, hogy bármilyen jelentős hatással lenne rá a váltás (nem mintha meg akarnánk próbálkozni az „átlagos szerkesztő” meghatározásával). Úgy gondoljuk viszont, hogy más tartalomfejlesztő közösségek és egyének számára nagy jelentősége lesz.

Jogszerű?

Nem számít a GFDL 1. licencválási kitétele „meglepőnek” és ezért jogszerűtlennek?

Úgy gondioljuk, hogy a licencváltási kitétel konzisztens a GFDL 1.2 szövegével: „A Szabad Szoftver Alapítvány időről időre kiadhat új, módosított verziókat a GNU szabad dokumentációs licencből. Ezek az új verziók szellemiségükben hasonlók lesznek a mostani verzióhoz, de részleteikben eltérhetnek, hogy új problémákat és aggályokat címezzenek meg.” A GFDL Wikipédia általi használata „új problémákat és aggályokat” eredményezett, és ezek megcímzésére lehetővé tették a licencváltást egy „szellemiségében hasonló” licencre, ami azonban könnyebben használható abban a környezetben, amiben a Wikipédia működik. Noha a CC-BY-SA pontos megfogalmazása eltér a GFDL-étől, ugyanazokat a szabadságokat garantálja és őrzi meg, és a Creative Commons szándéknyilatkozatának köszönhetően a hosszútávú védelmük is garantált. A Szabad Szoftver Alapítvány a licenceinek felelősségteljes őre, és a következmények teljes tudatában tette meg ezt a lépést.

Jogszerű-e a licenc ilyen egyoldalú megváltoztatása az összes olyan ország jogrendjében, ahol valaki fel akarja használni a tartalmunkat?

Úgy gondoljuk, hogy a licencváltás nem változtatja meg alapjaiban a licenc szellemét, és maga a licenc engedélyezi, ezért minden jogrendszerben érvényes.

Mi jön most?

Mi lesz a következő lépés?

Áttekintjük és megvitatjuk a licencfrissítési javaslatot, majd a közösség szavaz róla.

Nem WMF projektek

Milyen licencet érdemes a többi (jelenleg szintén GFDL alatti) wikiprojektnek használnia, hogy kompatibilis maradjon a Wikimédia Alapítvány projektjeivel?

Egy ilyen wikinek két lehetősége van. Az egyik, hogy él a megadott határidőn belül a GFDL új verziója által adott lehetőséggel, és ugyanolyan kettős licenc alá helyezi a tartalmát, mint a Wikipédia. A másik lehetőség az, hogy egyszerűen átlicenceli a tartalmát CC-BY-SA 3.x alá.

És az átmeneti időszakban (a GFDL 1.3 kiadása és a kettős licencelés Wikimédia-beli bevezetése között)?

Ha egy wiki a kozultációs folyamat bármely kimentére fel akar készülni, a kettős licencelés a biztos megoldás.

Képek

A képeket is érinti a licencváltás, vagy csak a szöveget?

A szöveget és a képeket is, kivéve azokat a képeket, amik csak GFDL 1.2 alat vannak licencelve (nem pedig „GFDL 1.2 vagy későbbi” alatt). Az ilyenek nem kerülnek kettős licenc alá.

Ha a váltás lezajlik, meg fog változni, hogy milyen licenccel tölthető fel kép a Wikimédia projektekre?

Azonnal nem. Lehetséges, hogy valamikor a jövőben a GFDL 1.2 alatti képeket nem engedélyezzük, de ez csak akkor következik be, ha a CC-BY-SA-t módosítják, és egyértelműen erős copyleftet ír elő a beágyazott képekre (azaz csak azonos licencű tartalomba lehet beágyazni). Jelenleg mind a GFDL, mind a CC-BY-SA homályosan fogalmaz ebben a kérdésben.

A szerzők megjelölése

A Mi a gond a GFDL-lel? szakaszban az alábbi áll

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a GFDL megjelölési követelményeinek szó szerinti értelmezése alapján a szócikk „történet” szakaszának pontos másolatát mellékelni kéne minden származtatott műhöz (nem csak a szerzők neveit − az egész szakaszt). Egy több ezer változattal rendelkező cikknél ez nagyon terhes, de még kisebb számú változatnál is jelentős mennyiségű szövegről van szó.

Hogy kerüljük el CC-BY-SA-val ezt a terhes követelményt?

GFDL dokumentumok esetében a szerzők megjelölésének fő eszköze a címlap (ami a főbb szerzőket sorolja fel). A mi felhasználási feltételeink (pl. [[w:hu:Wikipédia:Felhasználási feltételek|a magyar Wikipédia újrafelhasználási útmutatója) rendszerint lehetővé tették, hogy a szócikkre vagy a laptörténetre linkelve jelölje meg valaki a szerzőnek, ez azonban nem felelt meg a GFDL betűjének. A laptörténet a GFDL-lel előírtakkal ellentétben nem a dokumentum egy „fejezete” vagy „névvel ellátott egysége”, ráadásul nem is feltétlenül ugyanazon a szerveren van, mint maga a szócikk; címlap pedig nincsen.

A jelenlegi felhasználási feltételeinkből, és abból, ahogyan az újrafelhasználók ténylegesen megjelölik a szerzőket, az a gyakorlat olvasható ki, hogy a megjelöléshez elég linkelni a szócikkre. A CC-BY-SA lehetővé teszi a szerzőnek azt is, hogy név szerinti, és azt is, hogy URL szerinti megjelölést írjon elő. A Creative Commons jogtanácsosa megerősítette, hogy ez a megközelítés konzisztens a CC-BY-SA nyelvezetével és szándékával. Az angol és német Wikipédia szerkesztői között végzett felmérés alapján a Wikipédia közössége is ezt a modellt részesíti előnyben.

A GFDL dokumentumok „Történet” szakaszának célja a változások követése. A CC-BY-SA nem ír elő számottevő változáskövetési követelményeket azon túl, hogy fel kell tüntetni, ha a dokumentum eltér az eredetitől.

Fel lesz-e tüntetve valaki, például a Wikimédia Alapítvány, szponzorként vagy kiadóként a CC-BY-SA 3.0 4(c) szakasza szerint?

Nem.

Lemond-e a szerkesztő a „mentés” gomb megnyomásával arról a jogáról, hogy szerzőként feltüntessék?

Nem.

Mik a licencváltás elleni érvek?

Az ellenérveket egy nyílt lap gyűjti; egy részükre a Wikimédia Alapítvány a vitalapon válaszol.